Ismét szólás, örüljetek. :)
Vannak, akik a kellemetlen szituációkban – jólneveltségből vagy konfliktuskerülés okán – inkább lenyelik a békát, mintsem hogy jól megmondják a magukét. Ez persze egy ideig működhet, de aztán egyszer úgyis elszakad a cérna mindenkinél.
cantar(le) (alguien) las 40 (a alguien)
pontosan ennek a (düh)kitörésnek a pillanatát ragadja meg: kipakol, megmondja a magáét, helyretesz (vkit).
A szólás a tute nevű spanyol kártyajátékból ered. Itt – a magyar kártyás király+felső kombóhoz hasonlóan – a játék közben kell fennhangon bejelenteni a párokat, amelyek a tromf színéből 40 pontot érnek. A bejelentés egyrészt megtöri a hallgatást, másrészt felér egyfajta befenyítéssel is, talán emiatt vette át a köznyelv és kezdte el használni az indulatos megnyilatkozásokra. (A forrásokat egyébként itt és itt találjátok.)
A kifejezés némileg átfedésben van az echarle bronca klasszikussal, de amíg ott a lehordás ténye a hangsúlyos, itt a magunkba fojtott gondolatok hirtelen kitörése az.
Példa:
Mi amiga antes trabajaba como becaria en una multinacional y para no perder el puesto decidió aguantar los sutiles acosos de sus superiores, pero cuando uno le intentó meter mano en plena reunión la chica se puso a pie y le cantó las cuarenta como dios manda. El día siguiente ya no tuvo que ir a currar. A barátnőm korábban szakmai gyakorlaton volt egy multinál, és hogy ne veszítse el a pozíciót, úgy döntött, hogy elviseli a felettesei finom célzásait, de mikor az egyik megpróbálta letapizni az értekezlet alatt, a csaj felállt a helyéről és jól elküldte a picsába. Másnap már nem kellett dolgozni mennie.
